2009.07.10 a NAGY nap! Jöhetett a nagyutazás.Ugye mint imént,a legutóbb bejegyzésemben említettem van 1 új bringám. Ugye akkor még csak le volt foglalva,de ma már végleg az enyém lehetett:). De ehez nem kis utat kellet megtennem!
9-kor kelés.Föl a buszra,utána a Metróra és el a Nyugati pályaudvarig. A vonat 10.28-kor indult. Nem késtem le!!!:) (ez nalam kész csoda:)). A kedves információshölgy említette ,hogy kicsivel kevesebb mint 4 óra lesz az út Füzesgyarmatra , csak oda!:) Az állam leesett.Mondtam magamban f*sza...
Mind1,ugye kell a pénz,( a teleszkópomat vittem eladásra Füzes"vilagvége"gyarmatra) ezért ezzel a bíztató mondatával nem is tőrödtem a hölgynek:)
Felültem a vonatra,aludtam,ettem,ittam,aludtam:).Szerencsére elemózsiám volt édes kis Cinilányomnak(Bea:)) köszönhetően:)
Jól aludtam annak ellenére ,hogy egy kedves hölgy felébresztett ,hogy arrébb teheti e a teleszkópom! Mondom ne!!! ,erre végighúzta a finom kis MÁV-os vaskorlaton! Yeeee, a teleszkóp becsúszóján akkora karc lett,hogy csoda volt nézni.Mentem majdnem lezavartam egy balost,meg egy jobbost a hölgyeménynek csak,hogy tudja ,hogy mennek errefelé a dolgok.
Megérkeztem a célállomáshoz,Debrecetől 30 km-re. A nevét nemtudom,eme nagy városnak de csuda nagy volt:).Több marha volt mint ember.:)
Innen,közvetlenűl a Piros kis vonat vitt Füzesgyarmatra.Megérkeztem egy lófekália szaggal átitatott csodaszép 60-éves kis vonattal F.Gy-ra.
A telót eladtam a srácnak.24 pénz ott lapúlt a zsebembe:) Vissza Bp!
A hazafelé út problémamentesen zajlott le. Talán az egy dühítő dolog az volt,hogy a kedves kalaúz bácsi becsukta a másik oldalon lévő ablakot ,mert kereszthuzat van. Velem eggyetértésben senkinek se tetszett ez a húzása a fehér inges arcnak. Ahányszor becsukta az ablakot,én annyiszor nyitottam ki újra és ezt el is játszottuk a majd 4 órás út alatt vagy 7-szer:)
A vonatom úgy 17.30 felé landolt volna ferihegyen,akarom mondani a Nyugati Pályaudvaron.
18.03 -kor pedig indúlt volna másik vonatom Veszprémbe ahol a biciklit vettem volna meg. Persze nem a Nyugatiból indult a vonat(déliből indult).
Fél órám volt,hogy megvegyem a jegyet és elérjem a vonatot.Nem lehetetlen de k*rva nehéz.Gondolkoztam az úton,hogy milenne ha nem a nyugatinál szállnék le,hanem a Zúglói Vasútállomáson. Jó döntést hoztam!
A villámgyors Piros 7-essel el is mentem a Keletihez,és onnan a Déli pályaudarhoz. A mozgólépcső után kezdődött a nagy rohanás az idővel.Fel löktem 3 idős hölgyet,anyáztak egy nagyot én futottam tovább.18.00 -kor megérkeztem a Pénztárhoz. 3 percem volt elérni a vonatot és 4 -en álltak elöttem a sorban. Na itt egy kicsit reményét vesztettem annak ,hogy ma lesz biciklim. De valamilyen csoda hatására elértem a vonatot:) . Nagyon boldog voltam ,hogy sikerült és már alig vártam ,hogy meglegyen a bringa. 2 óra alatt lent is voltam Veszprémben. A srác ott várt egy bmx -es haverjával. És ott volt a fehér csoda! Gyönyörű volt a bringa,ahogy megcsillant rajta a lemenő nap sugara:). Le is perkáltam neki a ** ezer pénzt és mentem is vissza Pestre.
23.30 helyett már 22.40 kor Kelenföldön találtam magam a fehér csodával alattam. Elkezdtem jó gyorsan tekerni ,hogy asszony ne legyen olyan mérges rám ,mert ugye igen későn érek haza.
Az úton nem volt semmi gond, rekordidő alatt 55 perc alatt otthon is voltam:).Beusnak meg is mutattam a bringát,tetszett neki majd eltettük magunkat holnapra:)
Reggel egy kis ennivaló társaságában elkezdtük kicsit helyrepofozni a dolgokat. Én a gumikat csinaltam, Beu pedig a csoda Markolatleszedő módszerével segített sokat:)
Minden rendbe volt. Össze is raktuk... Még pár cucc hiányzik és teljesen kész:)
